A leggyakoribb tévhitek az új influenza elleni oltásról
Az alábbiakban az új influenza elleni oltással kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket foglaljuk össze az [origo] Tudomány rovatának cikkei, illetve az ÁNTSZ hivatalos tájékoztató közleményei alapján.
„A magyar influenzaoltás élő vírust tartalmaz”
A WHO által jóváhagyott védőoltások – köztük a hazai gyártmányú vakcina – nem tartalmaznak élő vírust. Ez alól kivételt képez az Amerikai Egyesült Államokban 2003 óta gyermekek számára engedélyezett orr-spray vakcina, a FluMist, amely az újinfluenza vírusából is elkészült, és 2-től 9 éves gyermekeknek spriccelik be az orrnyálkahártyájára – ezt az oltást Magyarországon nem forgalmazzák. Az elölt vírust tartalmazó védőoltások között annyi különbség van, hogy míg például a magyar vakcina egész elölt vírust tartalmaz, addig több külföldi vakcina csak a vírus egyes darabjait (hasított vírusokat, ezeket hívják split vagy alegység-vakcináknak).
Az egész vírust tartalmazó vakcinák – tehát a hazai védőoltás is – erősebb immunválaszt alakítanak ki, azaz hatékonyabbak, és ennek megfelelően kisebb mennyiségű vírus van az oltóanyagban, ami kevesebb mellékhatással jár (1-2 napig tartó lokális duzzanat és piros folt az oltás helyén, rossz közérzet, esetleg hőemelkedés, enyhe láz). A védettség kialakításához pedig egyetlen oltás elegendő, szemben számos alegység-vakcinával, amelyekből két oltás alakítja ki a védettséget.
„A vakcinákban fémes higany van”
Megjelentek olyan híresztelések is, hogy a vakcinákban fémes higany van, ami idegrendszeri bénulásokat okozhat. Az igazság azonban az, hogy nem fémes, hanem szerves higany van bennük (tiomerzál), nagyon alacsony koncentrációban. A vakcina tisztaságát biztosító, évtizedek óta használt anyag körülbelül egy hét alatt távozik a szervezetből.
A tartósítószerként alkalmazott tiomerzál egy etil-higany tartalmú, vízben oldódó vegyület. Az ÁNTSZ közleménye szerint nincs olyan bizonyítékon alapuló megfigyelés amely igazolta volna, hogy a tiomerzálnak – az influenza elleni oltóanyagokban található mennyiségben –káros hatása lenne.
„A védőoltás allergiás reakciót okoz”
Nem jellemző, hogy egészséges személyeknél bármilyen allergiás reakciót okozna az oltás. Ritkán ugyan előfordulhat azonnali típusú allergiás reakció, például csalánkiütés, vizenyő, hörgőszűkület vagy az egész szervezetet érintő allergiás reakció (anafilaxiás sokk) is, amelyet a leggyakrabban az oltóanyagban nyomokban maradó tojásfehérje okoz. Az ÁNTSZ adatai szerint az oltásra adott súlyos allergiás reakció kockázata egy az egymillióhoz (1:1 000 000 oltás).
A tojásallergiásokkal viszont már más a helyzet, hiszen a vakcina valóban tartalmazhat tojásfehérjéket (hiszen tojás felhasználásával készül). Emiatt azok, akik allergiásak a tojásalbuminra, ne kapjanak ilyen védőoltást (illetve beszéljék meg a háziorvosukkal). Egyébként nem valószínű, hogy egy súlyos tojásallergiás ne tudna a saját betegségéről.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a tojásban lévő fehérjéknek semmi köze a tejallergiához, így a tejallergiások is megkaphatják az oltást.
„A kismamákat nem szabad beoltani”
A legtöbb ellentmondásos információ korábban talán a várandós kismamák oltásával kapcsolatban jelent meg. Az ő szervezetük a szükséges módon le van gyengítve, nehogy immunrendszerük elpusztítsa a magzatot, amely az apai gének miatt félig “idegen testnek” számít. A kismamák immunrendszere tehát úgynevezett szupresszált állapotban van, és ez különösen igaz a vírusok ellen fontos sejtes immunválaszra (például ezért fáznak meg gyakrabban).
A kismamák oltását mindhárom meghatározó egészségügyi szakszervezet – az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a járványok terjedését ellenőrző amerikai intézet (Centers for Disease Control and Prevention; CDC), valamint az EU hasonló szervezete, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control; ECDC) – is egyaránt javasolja (bővebb információkat ebben a táblázatban találhat). Ebben a kérdésben ugyanakkor némileg a szakemberek véleménye is megoszlott, hiszen a kismamák új influenza elleni oltásával eddig nem végeztek semmilyen klinikai vizsgálatot.
Az első trimeszterben eddig nem mindenki javasolta az oltást, ugyanis a magzat ekkor még döntően a fejlődési fázisban van. Az első 12 hétre sem történt eddig felmérés sehol a világon, azaz nem folytak olyan klinikai vizsgálatok, ahol az első trimeszterben lévő kismamákat oltottak volna be az új influenza elleni vakcinával. Közvetett adatok azonban vannak, olyan kismamáktól, akik az előtt oltatták be magukat, hogy tudomást szereztek volna az oltás időpontjában már meglévő terhességükről. Ezeket az eseteket vizsgálva semmi problémát nem találtak a magzatok fejlődésében az oltás miatt.
Az első trimeszterben történő oltással kapcsolatban a múlt hét szomorú hazai fejleménye kapcsán változott meg a hazai szakemberek véleménye, ugyanis meghalt az a hathónapos terhes kismama, akit új típusú influenza-fertőzéssel csütörtök óta kezeltek Budapesten a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi kórházában. A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium legutóbbi állásfoglalása az, hogy a terhes nőket a terhességi kortól függetlenül oltani kell. A szakemberek indoklása, hogy a feltételezett oltási rizikó jóval kisebb, mint a fertőzés várható következményeinek kockázata. A kismamáknak a nőgyógyászukkal kell megbeszélni a teendőket, hogy minél előbb megkaphassák a védőoltást. Probléma lehet ugyanakkor, hogy egyes oltóközpontok és háziorvosok nem vállalják kismamák oltását: ezek a kismamák forduljanak a területileg illetékes nőgyógyászati szakrendeléshez.
A második és a harmadik trimeszterben már főként növekedési folyamatok zajlanak (a fontosabb szervek ekkorra többé vagy kevésbé már kifejlődtek), így a szakemberek többsége és a hivatalos állásfoglalás szerint is egyaránt javasolt a kismamák oltása. (További szakértői véleményeket az [origo] Tudomány rovatának korábbi és újabb cikkében olvashatnak.)
A fentiek alapján minden kismamának azt javasoljuk, hogy fontolja meg az imént ismertetett információkat, ezt követően pedig feltétlenül egyeztessen szülész-nőgyógyász főorvosával, és együtt döntsék el a kérdést.
„A fertőzés védőoltás nélkül is kivédhető”
Természetesen lehetséges, hogy amennyiben elég erős az immunrendszerünk, nem kapjuk el a vírust, vagy ha el is kapjuk, enyhe tünetekkel lezajlik a fertőzés. Az immunrendszer – mint köztudott – erősíthető az egészséges táplálkozással, a különféle vitaminokkal (ha a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag vegyes táplálkozást követjük, nem feltétlenül kell külön vitaminokat is szednünk), valamint a rendszeres testmozgással.
Az új influenza esetében azonban a védőoltásnak nincs alternatívája: az úgynevezett immunerősítő szerek, vitaminok – bár fontosak lehetnek a jó általános állapot eléréséhez – nem védenek a betegségtől. Az ANTSZ szerint a nagy dózisú C-vitamin szedés például nem ajánlott megelőző jelleggel az általános népesség körében, mert a hatékonysága nem bizonyított. Ezt a következtetést egy korábbi tanulmányból vonták le, amelyben 29 olyan vizsgálat eredményeit tekintették át, amelyben arra keresték a választ, hogy el lehet-e kerülni az influenzaszezonban gyakran előforduló hurutos/megfázásos megbetegedéseket C-vitamin szedésével.
Nincs tudományosan megalapozott bizonyíték arra sem, hogy a homeopátiás készítmények hatékonyak lennének az influenza megelőzésére, bár egyes eredmények szerint a betegség lefolyásának idejét kissé lerövidíthetik.
Az is tévhit, hogy az új influenza teljes biztonsággal megelőzhető a megfelelő higiénés viszonyokkal. A fejlett társadalmi, gazdasági körülmények kétségkívül hatással vannak a betegségek visszaszorítására, azonban a higiénés helyzet javulása önmagában nem elegendő a fertőzések jelentős mértékű visszaszorításához.
„Az új influenza az egészségeseket nem betegíti meg”
Az ÁNTSZ imént említett tájékoztatójában olvasható információk szerint az eddigi több mint 6000 haláleset többsége a 60 éven aluliak között fordult elő. Az elhunytak mintegy 50%-a fokozottan veszélyeztetett csoportokból került ki, de a többieknek nem volt alapbetegségük, és nem tartoztak – egyéb okból – a fokozottan veszélyeztetettek közé, egészségesként tartották őket számon.
„A védőoltás veszélyesebb, mint az új influenza”
Szintén az ÁNTSZ közleményében olvashatóak az alábbi adatok:
Az influenza megbetegedés kockázata a 2009-2010-es influenza szezonban:
Influenza: 4-5 lakosra jut 1 megbetegedés
Kórházi kezelés, tüdőgyulladás: maximum 100 betegenként 1 fő
Mesterséges lélegeztetés: maximum 250 betegből 1 esetben szükséges
Halál: maximum 1000 beteg közül egy hal meg
A védőoltás kockázata:
Gyakori mellékhatás: fájdalom, bőrpír, duzzanat az oltás helyén; fáradtságérzet, rossz közérzet.
Nem gyakori mellékhatás: fejfájás, ízületi fájdalom, izomfájdalom, verítékezés, láz.
Súlyos mellékhatást nem tapasztaltak a klinikai vizsgálatok során.
Igazoltan az oltással összefüggő halálesetet mindeddig nem regisztráltak.
Egyéb súlyos reakciók csak extrém ritkán fordulhatnak elő.
Guillain-Barré szindróma (GBS): vitatott, hogy van-e többlet kockázat, de ha van is, az nem több, mint 1 000 000 oltásból egy esetben (a Guillain-Barré szindrómáról bővebben lásd lejjebb.)
Allergiás reakció: 1 000 000 oltásból egy esetben fordulhat elő
Halál: eddig nem regisztráltak igazoltan az oltással összefüggő halálesetet.
„Az oltás nem hatásos”
Az, hogy az oltottak néha megbetegedhetnek influenzában, önmagában igaz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az oltás nem hatásos. Még azoknál is, akik a védőoltás ellenére megbetegednek, enyhébb lefolyású lesz a megbetegedés. A járványügyi vizsgálatok eredményei alapján határozottan állítható, hogy az influenza elleni védőoltás hatásos a betegség súlyos lefolyásának, a kórházi kezelésnek és a halálozásnak a kivédésére is.
„Az oltóanyagok alkalmazása túlterheli az immunrendszert”
Szervezetünk nap mint nap különböző antigénekkel találkozik. Egy felsőlégúti vírusos fertőzés egyszerre minimum 10-15-féle antigén szervezetbe jutását is jelentheti. Ezeknek a szokásos fertőzéseknek a tükrében valószínűtlennek tűnik, hogy az oltóanyagokban lévő további néhány antigén számottevően megterhelné az immunrendszert, vagy, hogy annak gyengítését okozná.
„A vakcina nagy számban válthat ki az idegeket érintő Guillain–Barré-szindrómát (GBS)”
A Guillain-Barré Szindróma (GBS) előfordulását az influenza elleni oltással összefüggésben széles körben vizsgálták. A GBS előfordulását először 1976-ban írták le az akkor készült influenzaoltással kapcsolatban. Nem sikerült azonban ok-okozati összefüggést bizonyítani az új oltóanyagok és a GBS között. Egy másik, az Egyesült Államokban elvégzett statisztikai vizsgálat szintén az influenzaoltás és az azt követően esetlegesen kialakuló GBS összefüggését vizsgálta. A szerzők megállapították, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem zárható ki teljesen, hogy influenzaoltást követően megnő a GBS kialakulásának a kockázata, de a kockázatnövekedés rendkívül alacsony: számításaik szerint 1 millió oltásonként csupán 1 többlet GBS várható. Ez pedig sokkal kisebb kockázatot jelent az oltottakra nézve, mint az új influenza esetenként súlyos szövődményei.
Források:
