A világjárvány elmaradt, a botrány nem – cikkajánló

13 06 2010

Világméretű botrány van kibontakozóban, miután a British Medical Journal (BMJ) megírta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly júniusi bejelentése a H1N1 influenza-világjárványról megalapozatlan volt. A WHO illetékes bizottságának munkájában a vírusellenes készítményeket gyártó cégek fizetési listáin szereplő szakértők is részt vettek, a gyógyszercégek degeszre keresték magukat, a brutális influenzajárvány elmaradt – írta csütörtök délutáni összefoglaló cikkében az Index.

Az ÁNTSZ – mint azt a lapnak Oroszi Bea, az országos tisztifőorvos epidemiológus tanácsadója elmondta – bárminemű következtetés levonásával megvárja az Európa Tanács és a WHO vizsgálatainak végét.

A NOL cikkei ugyanebben a témában:

A nagy H1N1-összeesküvés

Az összeesküvés nagy vesztese Magyarország lehet

További, angol nyelvű olvasnivaló a témában:

A Nature News cikke: Flu experts rebut conflict claims – Reports throw unsubstantiated suspicion on scientific advice given to the World Health Organization

A New Scientist cikke: Swine flu experts and big pharma: no conspiracy

A BMJ eredeti cikkei:

Adrian O’Dowd: Council of Europe condemns “unjustified scare” over swine flu

Deborah Cohen (features editor, BMJ) és Philip Carter (journalist, The Bureau of Investigative Journalism, London): Conflicts of Interest – WHO and the pandemic flu “conspiracies”

Tony Delamothe: Half a billion here, half a billion there

Az új fejlemények követhetőek például a BMJ Pandemic Flu Twitter oldalán, vagy itt: BMJ Pandemic Flu





Jelenleg 130 hazai halott a H1N1 miatt

10 03 2010

A 2009. 21-2010. 09. hét között 9 223 betegnél történt virológiai vizsgálat influenzavírus kimutatása céljából. A 9. héten megerősített 7 új esettel a pandémiás H1N1 variáns által okozott, ismertté vált megbetegedések kumulatív száma 2 131-re nőtt.

A 2009/2010. évi influenza szezonban a 2009. 40. hét és a 2010. 09. hét között becsült adatok szerint 122 250 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetek miatt. A kórházi jelentőszolgálat adatai alapján 2009. 44. – 2010. 09. hét között 5 142 főt utaltak kórházba influenza vagy súlyos influenzaszerű megbetegedés miatt. A kórházba felvett betegek 11,4%-a részesült intenzív ellátásban (584 fő), és 7,6%-a szorult gépi lélegeztetésre (393 fő).

Az új influenzában eddig meghaltak közül 1 csecsemő, 3 gyermek, 14 fő pedig 14-29 éves volt. A betegek 63,8%-a a 30-64 évesek, 22,3%-a pedig a 65 éven felüliek korcsoportjába tartozott.

A meghaltak 81%-ának volt krónikus alapbetegsége.

A krónikus alapbetegséggel nem rendelkező (19%) meghaltak közül 4 fő terhesség, 9 fő pedig elhízás miatt tartozott a fokozottan veszélyeztetettek kockázati csoportjába – írja az ÁNTSZ influenzafigyelő szolgálatának legutóbbi jelentése.





ÁNTSZ: előzetes értékelés a pandémiás intézkedésekről

10 03 2010

Az ÁNTSZ szerdán 11 órakor tartott sajtótájékoztatót a 2009-2010-es influenzaszezon számainak előzetes értékeléséről. Eszerint a mostani járvány súlyosabb volt, mint egy átlagos évben, amikor csak szezonális törzsek fertőznek. Mint ismeretes, most a világjárványt okozó (pandémiás) vírus, a H1N1 is jelen volt, illetve még jelen is van – írja az [origo].

A H1N1 eddig 130 áldozatot szedett Magyarországon. Ez százezer lakosra vetítve 1,3 fő, ami nagyjából megegyezik a kanadai halálozási adatokkal. Kanadát azért emelték ki, mert ott is csak az számít hivatalosan H1N1-es halálozásnak, amit laborvizsgálattal igazolnak. Ezen kívül mindkét ország a jelentősen átoltott országok közé tartozik, vagyis a népesség nagy százaléka kapta meg a H1N1 elleni védőoltást. Kanadában ez 54%-os érték, Magyarországon 30% körül van (mi ezzel az első 10-ben vagyunk a világon, Európában pedig az első 5-ben).

Más európai országokban a halálozás 0,5-3 fő között volt (szintén százezer főre vetítve), de az adatokat egyelőre nem lehet érdemben összevetni, mert a halálozás okának megállapítása országonként eltérő (van, ahol már a tünetek alapján is megállapítják).

Ami bizonyos: Magyarországon az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulóknak körülbelül 1%-a, 5142 fő került kórházba új típusú influenza miatt. Ebből 584-en kerültek intenzív osztályra, és ezeknek kétharmada lélegeztetőgépre. Ilyen adatok egy “sima” szezonális járványnál nincsenek.

Az [origo] cikkében megtekinthető a sajtótájékoztatóról készített videó is.





Helyi járványokkal térhet vissza a H1N1

10 03 2010

Nem valószínű, hogy Európában újabb pandémiás hullámmal jelentkezik a H1N1-vírus, ám helyi járványokat okozhat – közölték hétfőn az Európai Járványügyi Központ (ECDC) illetékesei.

Az ECDC helyzetértékelése szerint 2010 tavaszán és nyarán a H1N1-vírus terjedése alacsony szinten marad, a következő téli időszakban azonban ez lesz a domináns influenzatörzs – írja az Index.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eddig 16226 igazolt halálesetről tud, melyet a H1N1 pandémiás influenzavírus okozott, ám a tényleges halálozási szám ennél jóval nagyobb lehet, mert az áldozatok többségét nem tesztelték.

Mivel eddig nincs bizonyíték arra, hogy az influenzatörzs felépítésében lényegi változás történt volna, a stockholmi székhelyű ECDC úgy véli, a következő téli szezonban hasonló halálozási arány várható, mint a most véget ért szezonban. A fertőzések száma azonban lényegesen alacsonyabb lehet a H1N1 ellen védettek nagyon aránya miatt.





Az elmúlt héten 8 százalékkal többen fordultak orvoshoz

7 02 2010

Az év negyedik hetében enyhén emelkedett az influenzaszerű megbetegedések száma az előző hetihez képest. A 2010. január 25-31. közötti héten az országban körülbelül 15 400-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, 8%-kal többen, mint az előző héten – írja az ÁNTSZ legutóbbi hírlevele.

Ezen a héten az ÁNTSZ öt új influenza vírusfertőzéssel összefüggésbe hozható halálesetről értesült. Négy beteg a tárgyhéten halt meg, a 2009. végén meghalt ötödik betegre vonatkozó információk utólagosan kerültek az Országos Epidemiológiai Központ nyilvántartásába. Az ötből négy beteg krónikus alapbetegsége miatt minősült az influenza szempontjából fokozottan veszélyeztetettnek, egy 52 éves hölgy esetében kockázati tényezőre eddig nem derült fény.

Magyarországon az év negyedik hetében alacsony volt az influenza aktivitása. Ezt támasztja alá az orvoshoz forduló betegek száma és az a tény, hogy 100 olyan beteg közül, akinél mikrobiológiai vizsgálat történt, csak 5 bizonyult influenza pozitívnak.





Az ÁNTSZ regionális oltóközpontjaiban működnek tovább a H1N1 oltópontok

7 02 2010

A regionális ÁNTSZ intézetek nemzetközi oltóközpontjaiban működnek tovább a H1N1 oltóhelyek, ahol változatlanul 3000 forintért kapják meg a H1N1 influenza elleni védőoltást azok, akik nem jogosultak térítésmentesen a vakcinára – írja az ÁNTSZ február 4-ei közleménye.

A védőoltás a kockázati csoportok részére továbbra is ingyenes, a kockázati csoportba tartozók a háziorvosuktól kérhetik az oltást.

A kockázati csoportokba tartozó gondozottak az őket ellátó gondozóintézetek útján is térítésmentesen kérhetik a védőoltást.

A patikákban továbbra is rendelkezésre áll a védőoltás, melynek kiváltásához recept szükséges.

“Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a várandósok körében, arányaiban sokkal nagyobb az új influenza okozta súlyos megbetegedés és a tragikus kimenetel az egészségesekhez képest. Ezért a várandósok körében különösen fontos a védőoltás, amely a betegség ellen az egyetlen hatásos védekezés. A várandós nők az őket ellátó gondozókon túl az ellátást adó nőgyógyászati szakrendeléseken is részesülhetnek védőoltásban” – írja a közlemény.

Az oltópontok elérhetőségeit és nyitvatartását itt találja.

Forrás: ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály





Milyen szövődmények fenyegetik a hetekig lélegeztetett várandósokat? – Az ÁNTSZ közleménye

1 02 2010

Magyarországon is – hasonlóan a világ más részeihez – a várandósok között arányaiban sokkal gyakoribb az új influenza okozta súlyos megbetegedés és a tragikus kimenetel az egészségesekhez képest. 2009. november és 2010. január 31. között legkevesebb 39 kismamát ápoltak kórházban az influenza A(H1N1)v vírusfertőzéssel összefüggésbe hozható megbetegedés miatt. Közülük kilencen intenzív ellátásra és gépi lélegeztetésre is szorultak. Az új influenzából 23 kismama gyógyult fel. Jelenleg 11-en vannak kórházban, hárman intenzíven, egy kismamát lélegeztetnek.

A 39 várandós közül mindössze kilencen kaptak védőoltást: közülük 4 főnél a védőoltás és a megbetegedés kezdete között nem telt 14 nap, így nem alakulhatott ki a védettség. A másik 4 esetben több mint két hét telt el a tünetek jelentkezése és az oltás beadása között. Ezekben az esetekben a védőoltás életmentőnek bizonyult: bár megbetegedtek, szervezetük az időben kezdett orvosi kezelés következtében le tudta győzni a fertőzést. Egy kismamánál nem ismert az oltás beadásának időpontja. A 9 oltott, megbetegedett kismama közül hatan meggyógyultak, hárman még kórházban vannak, állapotuk jó, gyógyulnak.

Öt várandós nő halála esetében igazolódott az influenza A(H1N1)v fertőzés. Közülük egyik kismama sem kapott védőoltást. A tragikusan elhunyt kismamák közül két esetben a magzat sem élte túl a megbetegedést. Három esetben császármetszéssel segítették világra a kritikus állapotban lévő kismama gyermekét. Egy szintén fertőzött kismama ikreit is idő előtt kellett császármetszéssel megmenteni. Így eddig 5 koraszülött bizonyítottan a H1N1 vírusfertőzés miatt jött idő előtt a világra.

Az intenzív osztályon életmentő beavatkozás a lélegeztető gép alkalmazása. Azonban mint minden orvosi beavatkozásnak, ennek is lehetnek súlyos szövődményei. Az intubálás során (amikor átjárhatóvá teszik egy eszközzel a légutat) megsérülhetnek a fogak, a garat, a gége, a nyelőcső, a légcső, rendellenesen reagálhat a szív, esetleg erek is sérülhetnek. A lélegeztetéssel elvesztheti a beteg a légúti védelmi funkcióját: a tüdőbe, alsó légutakba közvetlenül bejuthatnak a kórokozók, kialakulhat úgynevezett nozokómiális pneumónia (kórházi baktérium okozta tüdőgyulladás).

Extubálás során (amikor eltávolítják a légutat biztosító eszközt) vért köphet a beteg, hosszú hetekig fennálló köhögés kínozhatja. A lélegeztetés szövődményeként számolni kell a légmell (pneumothorax) kialakulásával, ami azt jelenti, hogy a mellhártya két lemeze közé valamilyen ok miatt levegő, vér vagy folyadék kerül és a tüdő teljesen vagy részlegesen összeesik.

A tünetek az enyhe rosszulléttől a súlyos nehézlégzésig, az életveszélyes légzési elégtelenségig, illetve a keringés összeomlásáig terjedhetnek. Először hirtelen, többnyire nyugalomban fellépő, éles, szúró, késszúrásszerű mellkasi fájdalom, nehézlégzés és esetleg köpet nélküli, száraz köhögés jelentkezik. A fájdalom kisugározhat az azonos oldali vállba, a mellkasba, hasba. Csak a gyors orvosi segítség teremti meg az esélyt a túlélésre, de még így is, a súlyos, lélegeztetett betegeknek kevesebb mint a felét sikerül megmenteni.

Mindezen tények ismeretében kijelenthető: az új típusú influenza és annak szövődményei ellen az egyetlen hatásos védekezés a védőoltás, mely különösen fontos a várandósok körében.

Forrás: ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály, 2010. február 1.





Az öt elhunyt kismama egyike sem volt beoltva

28 01 2010

Az adatok szerint legkevesebb 25 állapotos nő került kórházba a H1N1 vírus miatt, közülük mindössze ketten kapták meg a védőoltást – mondta az országos tiszti főorvos, Falus Ferenc. Az a két nő, aki megkapta az oltást, az antivirális kezelés után nagyon gyorsan meggyógyult – tette hozzá. A járvány csúcspontján az intenzív osztályokon ápolt betegek ötöde volt állapotos – írja az [origo].





Legfrissebb statisztikai adatok

28 01 2010

Az Országos Epidemiológiai Központ legutóbbi heti összefoglaló statisztikájából kiderül, hogy a H1N1-gyel összefüggésbe hozható halálesetek háromnegyedében az elhunyt krónikus betegségben szenvedett, többségük cukorbeteg volt – írja az [origo] itthon rovata. Az áldozatok 90, 7 százaléka nem kapott védőoltást, 4 elhunyt viszont az időben megkapott védőoltás ellenére is életét vesztette. Az áldozatok többsége középkorú (30-59 év közötti) volt, a tünetek megjelenése és a halál beállta között átlagosan egy hét telt el. A teljes cikket itt olvashatja.





Február 4-én bezárnak az oltópontok

27 01 2010

A kevés érdeklődő miatt február 4-én bezárnak az oltópontok – ősz óta országszerte összesen 203 ilyen központ üzemelt.

Az egész nap nyitvatartó oltóközpontok egymillió forint támogatást kaptak kiadásaik fedezésére: a pénz elköltését nem ellenőrizték tételesen, bár a felhasználására voltak megkötések. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) főosztályvezető főorvosa szerint ez nem volt kidobott pénz, hiszen 80 ezer embert oltottak be, emellett javították az oltási kedvet is – írta pár napja az [origo] Itthon rovata.

Az oltópontokon 3 ezer forintban maximalizálták az oltás díját, amelyből a vakcina ára 1930 forint volt. Az efölötti összeget, 1070 forintot az oltópontok saját mérlegelésük alapján kérhették el az oltásért, a pénz pedig az oltópontoknál maradt. Ócsai szerint ezeket az összegeket jellemzően az oltóközpontokat működtető egészségügyi dolgozók túlóradíjának fizetésére használták.








Follow

Get every new post delivered to your Inbox.